Budapesti Törvényességi Felügyeleti Ügyészség
1145 Budapest, Szugló u. 14.
T: 273–5100
Fax: 273–5362
Tárgy: Törvényességi felügyelet iránti kérelem a Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj 2010-es odaítélésével kapcsolatos jogsértések feltárása iránt
Tisztelt Budapesti Törvényességi Felügyeleti Ügyészség
Alulírott Jászberényi Sándor az Ütv. 13.§ (2) bekezdés b) pontjára hivatkozással ezennel közérdekű bejelentésként
k é r e m,
hogy a Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíjra (a továbbiakban: „Ösztöndíj”) kiírt 2010-es pályázattal kapcsolatos teljes eljárással, azon belül különösen a pályázat eredményét kihirdető, a 2010. április 29-én megtartott ülésen felvett jegyzőkönyv III.2.a) és III.3.a) szám alatt meghozott kuratóriumi döntésekkel kapcsolatosan a Móricz Zsigmond Ösztöndíj Működési Szabályzata (a továbbiakban: „MSZ”) megsértése miatt az Állami Számvevőszék bevonásával törvényességi felügyeleti eljárást szíveskedjen lefolytatni, a meghozott határozatokkal szemben óvást bejelenteni és a kuratóriumot új, a jogszabályoknak és a MSZ rendelkezéseinek megfelelő határozat meghozatalára utasítani, az alábbiak szerint:
Történeti tényállás
Az Ösztöndíj az Oktatási és Kulturális Minisztérium részéről eljáró Petőfi Irodalmi Múzeum által évente kiírásra kerülő irodalmi díj, amelyre 35 életévüket be nem töltött szerzők pályázhatnak. Az Ösztöndíjat a Magyar Művelődési intézet és Képzőművészeti Lektorátus folyósítja, amely a Minisztérium szerve, vagyis az Ösztöndíj a központi költségvetésből, tehát közpénzből kerül kifizetésre. Az Ösztöndíj Működési Szabályzatát (MSZ) ezennel F/1 számú Mellékletként, a Magyar Művelődési Intézet jogállását igazoló Alapító Okiratot F/2 számú Mellékletként, a Petőfi Irodalmi Múzeum Alapító Okiratát pedig F/3 számú Mellékletként ezennel csatolom.
Az Ösztöndíj 2010-es pályázatát elbíráló kuratórium tagjaként szerepelt – többek között – Balogh Endre és Sopotnik Zoltán. A kuratórium első, 2010. március 23-án meghozott döntése alapján a beérkezett pályamunkák közül K. Kabai Lóránd pályázata nyerte el az Ösztöndíjat.
A kuratórium döntésével szemben panaszt nyújtottam be, melyben részletesen bemutattam, hogy a MSZ 4.b) pontjába ütköző összeférhetetlenségi okok állnak fenn a nevezett kuratóriumi tagok és az egyes pályázók között, valamint, hogy a kuratórium döntése az MSZ 1.b) pontjába ütközik. Teljes beadványomat az Internet nyilvánossága elé tártam, azt F/4 számú Mellékletként csatolom.
A kuratórium ekkor ún. „ad-hoc” bizottságot (a továbbiakban: „a Bizottság”) állított fel, mely két ülésnapon tárgyalta a beadványomat. A két ülés jegyzőkönyve nyilvános, az Interneten elérhető, azokat F/5 és F/6 számú mellékletként ezennel csatolom.
Az első napon, 2010. április 22-én a Bizottság megállapította, hogy Csobánka Zsuzsa, K. Kabai Lóránt és Pollágh Péter, valamint Balogh Endre között az üzleti kapcsolat megállapítható a Balogh Endre érdekeltségébe tartozó prae.hu portálon végzett publikációs tevékenységük miatt; ezen túlmenően Dunajcsik Mátyás szintén a prae.hu portálon, illetve a Balogh Endre elnökletével működő JAK által rendezett ImPulzus szervezésében való közreműködés által szintén összeférhetetlen Balogh Endre kurátorral az MSZ 4.b) pontja alapján.
A második, 2010. április 28-án megtartott ülésen ugyanazok a részvevők a 2010. április 22-i álláspontjaikkal teljesen ellentétesen, valamennyi fenti esetben megváltoztatták véleményüket és az üzleti kapcsolat fennállását egyik esetben sem tartották megállapíthatónak. Döntéseiket Balogh Endrének azon szóbeli nyilatkozataira alapozták, amelyek szerint a fenti esetekben a pályázók nem közvetlenül a JAK illetve a prae.hu Kft-vel álltak üzleti kapcsolatban, hanem közreműködő cégekkel. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a pályázók a publikációikat, munkájukat térítés ellenében, ingyenesen végzik. A Bizottság mindezek alapján nem találta megállapíthatónak az üzleti kapcsolat fennállását. Az Ösztöndíj odaítélése tekintetében a kuratórium új döntést hozott, és K. Kabai Lóránt helyett Lázár Bence Andrásnak ítélték a díjat.
Jogszabályi háttér
Ütv. 13. § (1) Az ügyészi törvényességi felügyelet a Kormánynál alacsonyabb szintű közigazgatási szervek által kibocsátott jogszabályokra, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközeire, valamint e szervek egyéb, általános érvényű rendelkezéseire és e szervek jogalkalmazás körébe tartozó egyedi döntéseire terjed ki. Kiterjed ezen túlmenően a bíróságon kívüli, jogvitát intéző vagy hatósági jogkört gyakorló szervek és személyek ez irányú eljárásaira és egyedi döntéseire, valamint a gazdálkodó és egyéb szerveknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a munkaviszonnyal és a szövetkezeti tagsági viszonnyal összefüggő egyedi döntéseire, továbbá a jogszabályok felhatalmazása alapján kiadott általános érvényű intézkedéseire. Törvény az ügyészi törvényességi felügyelet hatályát más - e bekezdésben nem említett - szervekre is kiterjesztheti.
(2) Az ügyész a törvényesség biztosítása érdekében az ügyészi törvényességi felügyelet során
b) elbírálja azokat a törvényességi kérelmeket, közérdekű bejelentéseket és törvénysértésre utaló jelzéseket, amelyeket az államigazgatás és más, bíróságon kívüli jogalkalmazó szervek határozatai, illetőleg törvénysértő mulasztásai ellen az ügyészséghez benyújtanak
ÁSZtv. 2.§ (5) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami költségvetésből gazdálkodó szerveket (intézményeket), valamint az állami költségvetésből nyújtott támogatás vagy az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ideértve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, a társadalmi szervezeteknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél.
Eljárásjogi jogsértés
Álláspontom szerint jogellenes volt az „ad-hoc” bizottság felállítása; ehelyett a t. ügyészséghez kellett volna beadványomat továbbítani.
Az Ösztöndíj a Minisztérium előirányzatából elkülönítésre került központi költségvetési forrásból származó céltámogatás jellegű összeg, vagyis közpénz. A kuratóriuma Minisztérium által fenntartott szerv, a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében lebonyolított pályázati eljárásban döntésre kijelölt szerv, vagyis olyan, a központi költségvetésből származó összeg felett rendelkezni jogosult szakmai grémium, ami az államigazgatási szerv által számára delegált hatáskörben hozott döntéssel határoz a közpénz kiutalásáról és felhasználásáról.
Az Ütv. fent hivatkozott 13.§ (1) bekezdés és (2) bekezdés b) pontja az ilyen határozatokkal szemben ügyészségi törvényességi felügyelet körébe sorolja; nincs tehát jogszabályi lehetőség arra, hogy egy „ad-hoc” bizottság döntsön a hatósági jogkört gyakorló egyéb szervezet egyedi döntéseivel kapcsolatos panaszról, mint tartalma szerinti közérdekű bejelentésről ill. jogorvoslati kérelemről. Az ad-hoc bizottság felállítása ennek megfelelően jogszabálysértő, a t. Ügyészséggel szemben hatáskörelvonást eredményez, ezért annak vizsgálatai és az annak alapján meghozott döntések jogszabálysértőek.
Megjegyzendő, hogy egy „ad-hoc” bizottság jogai és hatásköre megállapíthatatlan, ezért nem alkalmas a döntés felülvizsgálatául szolgáló tények és jogviszonyok fennállásának ellenőrzésére. A jegyzőkönyvekből egyértelműen megállapítható, hogy a Bizottság valamennyi esetben kizárólagosan az érintett személy(ek) egyoldalú, szóbeli előadásai, mint nyilatkozatok alapján alakította ki álláspontját, mely nyilatkozatok ráadásul ugyanazon személyek jelenlétében 6 napon belül több lényeges körülmény tekintetében megváltoztak. Az ad-hoc bizottság nem volt abban a helyzetben, hogy a nyilatkozatok valóságtartalmát ellenőrizze, de ezt meg sem kísérelte a korábbi nyilatkozatokkal való ellentmondások tekintetében sem. Nyilvánvaló tehát, hogy az ad-hoc bizottság álláspontjára alapított döntések szükségképpen megalapozatlanok; a határozatok felülvizsgálatára csak és kizárólag a hatósági jogkört gyakorló t. ügyészség eljárása során lefolytatott bizonyítás szolgálhat alapul. A t. ügyészség rendelkezik továbbá jogkörrel a jogviszonyok és az Ösztöndíj, mint a közvetetten a központi költségvetésből nyújtott támogatás illetve gazdasági előny megszerzése végett benyújtott illetve felhasznált beadványok / nyilatkozatok valóságtartalmának érdemi vizsgálatára abban a tekintetben, hogy azok alapján az Ösztöndíj odaítéléséről szóló határozat megfelel-e a jogszabályoknak és az Ösztöndíjra vonatkozó rendelkezéseknek.
Jogszabálysértő az is, hogy az általam benyújtott panasz kivizsgálásába az Állami Számvevőszék miért nem került bevonásra. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2.§ (5) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a Számvevőszék ellenőrzi az állami költségvetésből nyújtott támogatás vagy az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ideértve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, a társadalmi szervezeteknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél. Egyértelmű tehát, hogy az Ösztöndíj, mint közvetetten az állami költségvetésből nyújtott támogatás odaítéléséről döntő kuratórium, azaz közhasznú szervezet döntéseit az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Ennek elmaradása álláspontom szerint törvénysértő.
A MSZ rendelkezéseibe ütköző határozatok
Az MSZ 4.b) pontja a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségét az alábbiak szerint határozza meg:
„A kuratóriumi tag nem vehet részt annak a pályázó pályázatának, illetve beszámolójának az elbírálásában, akivel rokoni vagy üzleti kapcsolatban áll. Nem szavazhat az a kurátor, akinek a pályázóval azonos munkáltatója van.”
A jelen eljárásban tisztázni kell a „rokon”, az „üzleti kapcsolat”, valamint az „azonos munkáltató” fogalmak pontos tartalmát:
A „rokon fogalma” álláspontom szerint megfeleltethető a Ptk. 685.§ b) pont második fordulatában meghatározott „hozzátartozó” fogalma.
az „azonos munkáltató” fogalmábaálláspontom szerint a munkaviszony, illetve közalkalmazotti és köztisztviselői (közszolgálati) jogviszony mellett állandó megbízási jogviszony esetén az azonos megbízó személye is beletartozik; az üzleti kapcsolat mellett a munkáltatót és a megbízót is megillető utasítási jogkör mindenesetre ezt indokolná.
a jelen eljárásban a leginkább kérdéses az „üzleti kapcsolat” fogalmának tisztázása.
A MSZ nem különböztet „közvetlen” vagy „közvetett” üzleti kapcsolat között; ilyen korlátozás hiányában a közpénzek átláthatóságának biztosítása érdekében nyilvánvalóan a közvetett üzleti kapcsolatokra is ki kell terjeszteni az összeférhetetlenség tilalmát.
Az „üzleti kapcsolat” az általam F/7 számú Mellékletként csatolt tanulmány megfogalmazásából levezethetően minden olyan interakció, amely közvetve vagy közvetlenül legalább az egyik fél részéről a gazdasági tevékenység folytatására vagy üzleti haszonszerzés elérésére irányul. Nem jelenti tehát az üzleti kapcsolat hiányát az, ha a két személy között egy harmadik is közreműködik, illetve, ha az egyik személy nem részesül javadalmazásban az általa kifejtett tevékenységért. Következésképpen a prae.hu Kft és a prae.hu portál közötti gazdasági érdekeltségbeli összefüggésre tekintettel nincs jelentősége annak, hogy a „bedolgozó” szerzők ingyenesen bocsátják műveiket rendelkezésre, valamint, ha ők nem közvetlenül a prae.hu Kft-vel, hanem az azzal gazdasági célból együttműködő Palimpszesz Alapítvánnyal állnak kapcsolatban. Álláspontom szerint csak az érintett szervezetek könyvelésének alapos vizsgálata után állapítható meg teljes bizonyossággal a munkaviszony illetőleg profit célzatú üzleti kapcsolat fennállása vagy hiánya.
E körben utalni kívánok a gazdasági életben széles körben ismert és alkalmazott ún. barter-jogviszony, amelyben úgy jön létre nyilvánvalóan üzleti jellegű kapcsolat, hogy az nem feltétlenül hordoz magában pénz-elemet. Az üzleti kapcsolatok gazdasági értéke ugyanis nem vitatottan abban is megnyilvánulhat, ha – mint jelen esetben – az egyik fél részéről a másiknak nyújtott szolgáltatás legalább az egyik fél oldalán gazdasági előnyöket keletkeztet (pl. prae.hu portál látogatottságán keresztüli bevétel), míg a másik oldalon egyéb előnyök állnak (adott esetben publikációs lehetőség, mely későbbi pályázatokon való részvétel feltételeként is szolgálhat).
Vizsgálni kell álláspontom szerint továbbá azt is, hogy a szerződésekben foglaltaktól esetleg eltér-e a szolgáltatások tényleges címzettjeinek vagy kedvezményezettjeinek személye. Abban az esetben ugyanis, ha nyilvánvalóan nem a szerződésben rögzített felek, hanem rájuk vagy érdekeltségi körükre tekintettel más személyek között történik a tényleges szolgáltatásnyújtás, úgy ezen szerződések a Ptk. 200.§ (2) bekezdése szerint színlelt szerződések, s ilyenként semmisek. Az „üzleti kapcsolat” fennállását ilyen eltérés esetén nem a szerződésben írt, hanem a tényleges jogviszony alapján kell elbírálni.
Fentiek alapján álláspontom szerint Balogh Endre kuratóriumi tag nem vehetett volna részt Csobánka Zsuzsa, Pollágh Péter. K. Kabai Lóránd és Dunajcsik Mátyás esetében a pályázatok elbírálásában. A MSZ 4.b) pontja megfogalmazásából adódik az is, hogy az összeférhetetlenségi feltételek fennállását a rokoni illetve üzleti kapcsolat tekintetében nem csak a határozathozatal, hanem a pályázatok benyújtására szolgáló határidő kezdetétől a pályázatok elbírálásáig terjedő teljes időszakban vizsgálni kell, és az összeférhetetlenségi feltételek hiányának ezalatt folyamatosan fenn kell állnia. Következésképpen Balogh Endre nem járhatott volna el Pollágh Péter pályázatának elbírálása során akkor sem, ha a kuratóriumi döntés időpontjában már nem állt vele munkáltatói / üzleti viszonyban, de a pályázat benyújtásának időpontjában ilyen kapcsolat fennállása bizonyítható volt.
Mindezek alapján ismételten kérem a t. ügyészséget, hogy jelen közérdekű bejelentésem, a fenti tényállás és a rendelkezésre bocsátott anyagok alapján az Ütv. 3.§ (2) bekezdés g) pontjának, illetőleg 13.§ (2) bekezdés b) pontjának megfelelően törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni, annak keretében bizonyítási eljárást lefolytatni és a törvényességi felügyeleti eljárás alapján a kuratórium határozatait megsemmisíteni, valamint a kuratóriumot új, a jogszabályoknak és az MSZ-nek megfelelő új határozat meghozatalára utasítani, illetőleg egyéb, az Ütv-ben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni szíveskedjen.
Tájékoztatom a t. ügyészséget, hogy a jelen beadványomat és az eljárásban ezentúl keletkező valamennyi dokumentumot a panaszommal eddig érdemben foglalkozó szervezetek részére – azok kérésére – közvetlenül megküldöm, a közpénzeket érintő tartalomra tekintettel pedig az irodalmi élet nyilvánosságához az Internet útján közvetetten eljuttatom.
Kérem, hogy az eljárás lefolytatásának részleteiről írásban értesíteni szíveskedjenek azzal, hogy amennyiben a t. ügyészség munkája érdekében szükséges, értesítsenek az eljárásban keletkezett egyes dokumentumok nyilvánosságra hozatalának engedélyezéséről illetve annak kizárásáról.
Tisztelettel:
Kelt: Budapesten, 2010. május 17-én
Jászberényi Sándor
Mellékletek: F/1 – F/7
